Az egyes biztosítási termékekről információt a „termékek bemutatása” menüpont alatt kaphat.
Mit jelent az, hogy szerződő?
A szerződő az a természetes vagy nem természetes személy, aki a szerződés megkötésére ajánlatot tesz a biztosító felé, és a biztosítási díj fizetését vállalja. A biztosító a szerződővel áll közvetlen kapcsolatban, így a nyilatkozatokat és egyéb leveleket is a szerződőnek juttatja el.
Mit jelent a biztosított fogalma?
Az, akire a biztosító kockázatviselése vonatkozik, tehát a biztosított személyben vagy vagyontárgyban bekövetkezett káresemény kapcsán nyújt biztosítási szolgáltatást a biztosító.
Ki a kedvezményezett?
Az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult.
Mit jelent a biztosítási évforduló?
A biztosítási évforduló szerződésenként eltérő lehet. A biztosítási évfordulót a biztosító által kiállított kötvény minden esetben tartalmazza.
Mi a kockázatviselés kezdete?
Az a dátum, amikortól a biztosító kockázatviselése a biztosítottra elkezdődik. A díjfizetés hatálya és a kockázatviselés kezdete ugyanaz.
Mit jelent az értékkövetés?
Az értékkövetés a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetében a szolgáltatás, díjemelés vállalás ellenében történő növelése. Azt hivatott szolgálni, hogy évente egyszer, tulajdonképpen a szolgáltatás értéke kövesse a biztosított vagyontárgy értékemelkedését. Az értékkövetésre a biztosító, a biztosítási évfordulót megelőző 45. napig tesz ajánlatot a szerződő részére. Az értékkövetést el lehet utasítani, illetve magasabb mértékű emelést is lehet kérni. Az utóbbi esetben a biztosító megvizsgálhatja ennek okát.
Ki köteles fizetni a biztosítási szerződést?
A biztosítási szerződést a szerződőnek kötelessége fizetni.
Mikor lép hatályba a biztosítási szerződés?
A szerződés az azt követő napnak a 0:00-tól lép hatályba, amikor az első vagy egyszeri díjat a szerződő a biztosító számlájára megfizette. Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, úgy azt, a fizetés napjától kezdődően legkésőbb a negyedik napon beérkezettnek kell tekinteni.
Mikor szűnik meg a szerződés?
A szerződés megszűnhet:
évfordulóra felmondással, melyet a biztosító részére a biztosítási évforduló előtt 30 nappal el kell juttatni,
díj nem fizetés miatt, amikor a szerződésre a respiró idő alatt sem érkezik be az elmaradt díj,
határozott idejű szerződés kötésekor szerződés lejártakor,
életbiztosítási szerződéseknél a szerződésben foglalt életkor elérésekor,
a biztosított halálával,
érdekmúlással.
Mi az a várakozási idő?
Egyes biztosítás típusok tartalmazhatnak olyan szolgáltatási részt, melyeknél a biztosító a szerződés egyes részeinek hatályba lépését egy bizonyos idő elteltéhez köti. Ilyen lehet például az, hogy a betegségbiztosításoknál a biztosító 6 hónap várakozást ír elő a betegségekre, mint szolgáltatási részre mielőtt az hatályba lépne.
Hogyan szüntethetjük meg a biztosítási szerződésünket?
A biztosítást rendes felmondással, a biztosítási évforduló előtt 30 nappal írásban lehet megtenni a biztosító felé,
vagy érdekmúlás esetén, azaz, ha a biztosított vagyontárgy már nem képezi a tulajdonunkat, akkor az adás-vételi szerződés másolatát eljuttatva kell kérni a szerződés törlését, akár a biztosítási év közben is.
Milyen következményei vannak, ha nem fizetjük a biztosítási díjunkat?
Ha a biztosítási díjat nem fizetjük meg a biztosító részére a várokozási idő alatt sem, úgy a biztosító a szerződést díj nem fizetése indokkal törölheti, amiről értesítést küld a szerződőnek. Az éves biztosítási díjat a biztosító társaság akár peres úton is követelheti a szerződőtől. Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetén arra az időszakra, ameddig a gépjármű felelősségbiztosítása nem volt díjjal rendezve, fedezetlenségi díjat kell fizetni, ami akár többszöröse is lehet az éves díjnak. Mindemellett a közúti ellenőrzés során megbüntethetnek, levehetik a rendszámot és a területileg illetékes jegyző hatóságilag kivonathatja a gépjárművet a forgalomból.
Mit jelent a területi hatály?
A szerződésben meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a biztosító kockázatviselése. Az ezen területen kívül történt biztosítási eseményekre a biztosító nem szolgáltat.
Miért tartalmazhatnak kizárásokat a biztosítási szerződések?
Léteznek olyan események, melyeket a biztosító túl kockázatosnak minősít, így azokra nem nyújt fedezetet.
Miért kell mindenkinek kötelező biztosítást kötnie a gépjárművére?
Törvény által előírt kötelezettsége minden gépjármű üzembentartónak éppen azért, hogy ha más vagyontárgyában kárt okozunk, akkor a helyreállítás költségét ne nekünk, hanem a gépjárművünk biztosítójának kelljen kifizetnie. A legtöbb esetben erre az üzembentartó képtelen lenne.
Mi a Unit linked?
A Unit linked típusú biztosítások olyan díjtartalékos életbiztosítások, melynél a befizetéseinket unitokká, azaz az általunk meghatározott befektetési alapok egységeivé váltja át a biztosító. Ezen biztosítási típus tulajdonságai elég széles spektrumon mozognak, javasoljuk, hogy a termékkel kapcsolatosan keresse fel munkatársunkat, aki segít eligazodni ezen területen.
Milyen életbiztosítás típusok vannak?
Kockázati életbiztosítás: A tisztán kockázati életbiztosítás haláleseti szolgáltatást nyújt, illetve ha tartalmazott baleseti rokkantságra kiegészítő biztosítást, akkor ezen biztosítási esemény bekövetkeztekor is szolgáltat a biztosító.
Díjtartalékos életbiztosítások: Ide tartoznak a Unit linked biztosítások is, amikor a kockázati életbiztosítási elem mellé beépül egy befektetés jellegű elem, ami tulajdonképpen a biztosítás díjtartalékát képezi. Ilyen biztosításokat hosszú távú megtakarítási, vagy befektetési céllal kötünk, melyeknek a várható hozama jóval magasabb a banki lekötésnél.
Mi a totálkár, töréskár, lopáskár?
Totálkár: Totálkárosnak minősítenek egy vagyontárgyat,
ha az olyan mértékben megsérül, hogy helyreállíthatatlan, illetőleg a helyreállítási költsége gazdaságtalan
vagy, ha a vagyontárgyat ellopják. Ebben az esetben rendőrségi feljelentést kell tenni minden esetben.
Mit kell tennem, ha elveszett a biztosítási kötvényem?
A biztosítási kötvényt a biztosító kérésre pótolja. Az életbiztosításoknál különösen fontos ez.
Mit jelent a respíró idő?
A respíró idő az az utolsó díjjal rendezett naptól kezdődő várakozási idő, amíg a biztosító a kockázatviselést vállalja és az időközben beérkezett díjat elfogadja. Ez alatt az időszak alatt (általában ez 30-90 nap között változik)